|
|
"...A burkolat az SRI egyik lépcs?jéb?l készült, egy gombbal, mert csak egy volt kéznél a gyártáskor..."
| |  | | Az egér feltalálója Douglas C. Engelbart, 1957-t?l a Stanford Kutató Intézetben (SRI) dolgozott, ahol részt vett az ARPANet létrehozásában, és számos, a számítógép interaktivitását javító megoldást kezdeményezett. Egyik legfontosabb újítása az egér, amelynek prototípusát 1963-ban készítette el. A burkolat az SRI egyik lépcs?jéb?l készült, egy gombbal, mert csak egy volt kéznél a gyártáskor. Ezt hamarosan követte a három gombos változat. Az egér mozgását két tárcsa közvetítette az elektronikának. | Â |
Az eszköz az ARC munkaállomás részeként számos újdonság mellett 1968 decemberében debütált a nagyközönség el?tt, a San Francisco-i Fall Joint Computer Conference-en.(ARC= Argumentation Research Center, az SRI fejlesztési részlege). A bemutató úttör? kezdeményezés volt, "The Mother Of All Demos" néven vonult be a számítástechnika történetébe. Az egér és a grafikus felhasználói felület története szorosan összefügg. A terület fejlesztésében a 70-es években a Xerox Corporation járt az élen, az 1973-ben bemutatott Xerox Star információs rendszerrel. A program, és az azt futtató Alto tervezésében William K. English is részt vett, aki korábban Engelbart munkatársa volt. Az egér több változatával folytattak kísérleteket. A tárcsákat golyó, a kis köralakú gombokat nagy méret? négyszögeletesek váltották fel.
A 70-es évek végén az MIT egyik diákja, Steve Kirsch az optikai egér fejlesztésén dolgozva, két egyszenzoros változat terveit készítette el. Az optika az egérpadon váltakozó fekete és fehér négyzetekr?l olvasta le az irányt és a sebességet. A másik változat szenzora a korábbi modellével azonos volt, de az egérpadon négyzetek helyett vonalak alkotta rácsok futottak. Az egyik irányba haladó vonalak kék (x tengely), a másik irányba haladók infravörös (y tengely) festékanyaggal voltak színezve. Az eszköz a szenzor mellett tartalmazott egy vörös és egy infravörös LED-et is, amelyek felváltva ki- és bekapcsoltak, így adott id?pillanatban a szenzor egy tengelyre vonatkozó információt tudott leolvasni a rácsszerkezetr?l. A kés?bbi változatokba egy újabb szenzort épített be, így mindkét irány önálló érzékel?t kapott, és a LED-ek folyamatosan világítottak. Kirsch 1982-ben megalakította a Mouse Systems Corporationt és a cég még ebben évben piacra dobta az els? kereskedelmi forgalomban is kapható egeret. Az eszköz IBM PC-khez készült, de a szoftverek hiánya és a magas ár, -valamint az a zavaró tulajdonság, hogy az egér nem vette jó néven, ha a tengelye nem volt párhuzamos a ráccsal- meggátolták elterjedését.
1979 decemberében az Apple néhány munkatársa a Xeroxnál járt, Steve Jobs vezetésével. Jobs felismerte az új megoldások jelent?ségét, így az Apple lett az els? társaság, aki szériában gyártott számítógépeihez is felhasználta az új adatbeviteli eszközt. Az Apple Lisa 1983-ban jelent meg, grafikus felület? OS-sel, a LisaDeskkel. Az egér opto-elektronikus rendszer? volt, a golyót gumival vonták be. Az elektronikát és mechanikát küls? cég, a Hovey- Kelley Co. tervezte. 1983-ban dobta piacra els? egerét a Microsoft is, Green Eye néven (a Windows 1.0-át novemberben jelentették be). Ebben az évben már 10-nél is több társaság kínálatában szerepeltek az egerek különböz? változatai. |